Mi is a kontinencia?

Szervezetünk rendkívül bonyolult rendszer, amely folyamatos működése során számtalan apróbb-nagyobb folyamatot bonyolít párhuzamosan. Ezek egyike a táplálkozás során felvett anyagok felhasználása és a felesleg, illetve a bomlástermékek kiválasztása. Elnagyoltan talán így írható le az anyagcsere, melynek végén a kiválasztás áll. Az emberi léthez pedig hozzátartozik, hogy a kiválasztás során eltávolítandó anyagokat rövidebb-hosszabb ideig vissza tudjuk tartani. Ez, egészen pontosan a vizelet és a széklet megtartásának képessége a kontinencia.

Szervek, amelyek a kontinenciánkért felelnek

A vizelet előállítása a hasüregben elhelyezkedő páros szerv, a vese közreműködésével történik. A vesék által kiválasztott végleges vizelet a húgyvezetéken át jut a húgyhólyagba. A hólyag tárolja a vizeletet, tehát ez az első szerv, amely kontinenciánkért felelős. Izmos fala kellően rugalmas ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű folyadékot is be tudjon fogadni, majd kellő alkalommal megfelelő nyomást biztosítson eltávolításához. A hólyag alatt apró záróizmok gátolják meg, hogy - normális esetben - a vizelet akaratunkon kívül távozhasson. Szükség esetén azonban könnyen nyílnak, hogy a vizelet a húgycsőbe juthasson. A záróizmok tehát a kontinencia második, egyben talán a legfontosabb résztvevői. 

Mi történik, ha pisilnünk kell?

A húgyhólyag természetesen korlátozott kapacitású, néhány deciliter folyadékot tud tárolni. Ahogy telődik, a falában elhelyezkedő különleges, nyomásérzékelő sejtek mérik a nyomást, és egy bizonyos szint felett jelzést küldenek a központi idegrendszerbe. Ez, illetve ennek visszajelzése lesz a vizelési inger. Normális esetben, ha a kontinenciánk jól működik, hosszú ideig képesek vagyunk visszatartani a vizelési ingert, de bizonyos esetekben ez károsodhat. A kontinencia elvesztése megnyilvánulhat abban, hogy egyre rövidebb ideig vagyunk képesek kontrollálni a vizelési ingert, esetleg abban, hogy már kisebb nyomásfokozódásra is megnyílnak a záróizmok, és a vizelet csepegni kezd. Súlyosabb esetekben a vizeletvesztés folyamatos is lehet, mert a záróizmok teljesen elveszíthetik tónusukat.
Amennyiben záróizmaink jól működnek, képesek vagyunk addig kontrollálni a vizelési ingert, amíg alkalmas helyre, azaz wc-re nem jutunk. A vizelet kiürítése során a húgyhólyag automatikusan összehúzódik, és a légkörinél nagyobb nyomást hoz létre a vizeletben, amely ennek hatására ki tud ürülni a szervezetből. Ebben segítségére van a medencefenéken elhelyezkedő gátizomzat rendszere, illetve a hasűri szerveket rögzítő szalagrendszer is. Ha a hólyag kiürült, ellazul és azonnal zárt állapotba kerülnek a záróizmok is.

Általában egészen addig nem fordítunk különösebb figyelmet a vizelet kiválasztásunkra, amíg problémamentesen képesek vagyunk vizeletet üríteni. Általában ez napközben 4-6 alkalommal meg is történik (éjszaka általában nem, de akkor sincs baj, ha legfeljebb egy alkalommal fel kell kelni emiatt), nagyon nagy mennyiségű folyadék fogyasztása esetén azonban a még nagyobb gyakoriság is normálisnak mondható. Ha azonban a nagy meleg vagy a csökkent folyadékfogyasztás miatt vizelet kiválasztásunk a napi négy alkalom alá esik, akkor azonnal fokozni kell az elfogyasztott folyadék mennyiségét, mert a bekoncentrálódott vizelet egyrészt nem képes a felesleges anyagokat, bomlástermékeket kiválasztani, másrészt hamar megindulnak benne a kőképződési folyamatok. Problémássá akkor válik, ha a folyamat bármely szakaszában fellépő hiba miatt elvesztjük az akaratlagos kontrollt a vizeletünk felett, azaz fellép a kontinencia hiánya. Azonban nem kell megvárnunk, hogy ez a jelenség feltétlenül bekövetkezzen. Számos megoldás van kontinenciánk megőrzésére.

7 tipp, mely segít a kontinencia megtartásában

 A víz
Igyunk rendszeresen és megfelelő mennyiségben folyadékot, hiszen ez nemcsak kontinenciánk, hanem általános egészségi állapotunk szempontjából is rendkívül fontos. A folyadék lehetőség szerint tiszta víz legyen, esetleg tea vagy gyümölcslé. A szénsavas és alkoholos italok nem tesznek jót, többek között a kontinenciának sem.Mennyiség szempontjából legalább napi másfél-két liter az ideális, de nagy melegben, megerőltető testi munka, vagy éppen kiadós testmozgás esetén ne habozzunk többet is meginni. Sokan rettegnek a kiadós folyadékfogyasztástól, mondván, hogy ők inkontinensek - ám ezzel cseppet sem segítenek magukon és problémájukon, sőt! A kevés folyadék miatt bekoncentrálódott vizelet fertőzések melegágya lehet, ráadásul esetleges elcseppenése még több problémát okozhat.

 Táplálkozás
Az egészségtelen, kevés rostot tartalmazó táplálkozás székrekedéshez vezet, amely pedig a fokozott hasprés miatt veszélyezteti a vizelet megtartásához szükséges izmok épségét. Táplálkozzon inkább rostdúsan, fogyasszon sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut és müzlit!

 Az ideális testsúly
A normális testsúly előnyét számos forrás igazolja. Ha túlsúlyosak vagyunk, nagyobb igénybevételnek tesszük ki az izmainkat, többek között a medencefenék finom izmait is, amelyek a vizeletmegtartáshoz szükségesek. A túlsúly ebből a szempontból is veszélyes, de nincsenek biztonságban azok sem, akik folyamatosan súlyproblémákkal küszködnek. A hízás-fogyás körforgása hasonló, ha nem nagyobb megterhelést jelent a záróizmokra.

 Helyes testtartás
A helyes testtartás igenis sokat számít kontinenciánk szempontjából, hiszen az egyenesen tartott hát, a kiemelt mellkas, az egyenes fejtartás együtt lehetővé teszik, hogy csökkenjen a hasi szervek előreesése és ne nyúljanak meg a medence szalagjai. Ezért inkább húzza ki magát!

Sport, rendszeres mozgás 
Testünk rövid időn belül meghálálja, ha rendszeresen sportolni kezdünk. Ha mindenre figyelni szeretnénk, gondoljunk mozgás előtt a medencénkre is! A sok ugrálással járó sportok, mint például az aerobic, jók ugyan, de nem kímélik a hasűri szerveinket és a szalagokat sem. Hasonló hatású még a megerőltető fizikai munka és az élsport is. Szerencsére még így is marad elég aktív mozgásforma, amellyel szervezetünket edzhetjük, kontinenciánkat pedig fokozhatjuk. Ilyen az úszás, az alakformáló torna, a gyaloglás, de még a jóga is. Ha pedig biztosra kíván menni, ismerkedjen meg a gátizom-tornával is!

Dobja el a cigarettát!
A dohányfüst okozta légzőszervi panaszok miatt előbb-utóbb minden dohányos krákogni, köhögni kezd. Ekkor pedig szinte napról-napra rombolja a medencefenék finom kis izmait, elkerülhetetlenné téve így az úgynevezett stressz-inkontinenciát, amelynek fő kiváltója éppen a köhögés. 

Kényelmes öltözet!
Gondolta volna, hogy a túl feszes, szoros öltözet is inkontinenciát okozhat? Pedig így van, hiszen a vizeletmegtartásért felelős izmok vérellátását is képes gátolni egy-egy szorosabb öltözék! Ezért fontos, hogy kényelmes, egyáltalán nem szűk alsó ruházatot viseljen, és olyan nadrágokat válasszon, amelyek ülve is kényelmesek, nem szorítanak.